The tradition & historical record
4 min read · 2 sourcesA Honterusfest (Honterus-ünnepély) a brassói Johannes Honterus Líceum évente, tanévzáráskor megrendezett népünnepélye volt, mely során a szász diákok, tanárok, és városi polgárok a Brassó melletti Honterus-ligetbe vonultak, ahol vetélkedőket és mulatozást szerveztek, iskolai tanárok és egyházi elöljárók beszédeket tartottak, és kiosztották a legjobb diákoknak járó díjakat. A legelőször 1845-ben megszervezett ünnepély egy időben az erdélyi szászok legnagyobb kulturális eseménye volt. A második világháború után a hatalomra kerülő kommunisták betiltották; a kivándorolt szászok azóta Németországban elevenítik fel. 1
Története
Bár évzáró ünnepélyeket azelőtt is tartottak, a legelső nagyméretű Honterusfest 1845. július 30-án került megrendezésre, a gimnázium alapítása 300. évfordulójának alkalmából. Megjegyzendő, hogy a 19. században még úgy hitték, hogy Johannes Honterus 1545-ben alapította az iskolát; később a dátumot 1541-re javították. Az 1848–49-es szabadságharc erdélyi csatái miatt 1848 és 1850 között elmaradt, de 1851-től kezdve egészen a második világháború elejéig minden évben megrendezték. Az iskolai rendezvény rövid időn belül város-szintű népünnepéllyé nőtte ki magát, melyhez egész Brassó szász lakossága csatlakozott, hasonlóan a segesvári Skopationsfest-hez vagy a nagyszebeni Maifest-hez. A 19. század végén az erdélyi szászok legnagyobb kulturális eseménye volt. Az ünnepélyek sorozata az első világháború alatt szünetelt, majd a második világháború kezdetével, 1939 után megszakadt. Később a hatalomra kerülő kommunisták betiltották a Honterusfestet, a németek elleni megtorlások részeként. Az egykori Honterus-ligetet tömbházakkal és ipari létesítményekkel építették be. 1955-től néhány évig a szász diákok a Kis-függő-kő mellett tartották a rendezvényt, míg azt is be nem tiltották. 1979-ben sikertelenül próbálták újraéleszteni, mint „barcasági népviseleti fesztivált” (Burzenländer Trachtenfest). Időközben a kitelepített, kivándorolt szászok Németországban elevenítették fel a Honterusfestet. 1
A 19. századi ünnepély leírása
A tanév június végén fejeződött be. Mivel Brassóban június kiváltképpen esős hónap, mindig három különböző napot jelöltek ki az eseménynek. Ha a három közül valamelyik napra kedvező volt az időjárás-előrejelzés, a Fekete templom harangját este hétkor megkondították, jelezve, hogy másnap reggel kezdődik a Honterusfest. A helyszín a város melletti Honteruswiese (Honterus-liget, más néven Honterus-völgy) volt. A Honterusfestet megelőző napokban a völgy bejáratánál fenyőkből zászlókkal és feliratokkal díszített diadalkaput emeltek; a tisztáson lombsátrakat és egy zászlókkal, virágfüzérekkel feldíszített emelvényt állítottak. Az ünnepély napjának hajnalán a dobosok szász indulókat (Tagwache, Honterusmarsch, Michael-Weiss-marsch, Soldatenmarsch) játszva vonultak végig a városerőd utcáin, reggel hatkor pedig ismét megkondították a harangot. Hét órakor a diákok a Fekete templom udvarán, az iskola előtt gyülekeztek. Nemcsak a Honterus felsős diákjai (Coetus Honteri) vettek részt, hanem a város összes evangélikus szász tanára és diákja, így a kereskedelmi líceum Coetus Mercuri-ja, és az evangélikus leánygimnázium és az általános iskolák szász tanulói is. A diákok a líceum egyenruháját viselték; ez alól csak a legutolsó, 1939-es rendezvény volt kivétel, mikor hagyományos szász viseletbe öltöztek. A Sachsenlied (Ich bin ein Sachs, ich sag's mit Stolz; Szász vagyok, büszkén mondom) eléneklése után az igazgató beszédet mondott, majd a Honterusliedet (Heil, Honterus, preist ihn alle; Éljen Honterus, mindenki dicsérje) énekelték. Ezután ünnepélyes menetben a Főtérre indultak, majd a Siebenbürgenliedet énekelve a Fekete utcán vonultak végig, ahol a Honterus-ház előtt háromszoros éljent kiáltottak. 1
Az egykori ünnepély helyszíne
A Honterus-liget (Honteruswiese) a jelenlegi Panselelor utca nyugati végének környékén volt. A 19. században Noához sorolták, a jelenlegi közigazgatási felosztás szerint az Astra-negyed területén van. 1948–1950 között munkásotthonokat és műhelyeket (az egykori Steagul Roșuhoz tartozó Orășelul Ucenicilor) építettek a tisztásra, később egy gyógyszergyárat is létesítettek. A Honterus-forrás (Honterusquelle) ma is létezik, a brassóiak kedvelt kirándulóhelye. A 20. század második felében elhanyagolt forrás helyreállítását Ortwin Hellmann, a brassói evangélikus egyházmegye gondnoka szorgalmazta. 1999-ben visszaállították eredeti kinézetét és emléktáblát helyeztek el rajta, ám 2003-ban ezt eltávolították, és a forrást szögesdróttal körülvett bunker-szerű építménnyel fedték el. 1
További információk
Götz, Ortwin (2008). Honterusfeste in Kronstadt und Pfaffenhofen (német nyelven). Heidelberg: WaRo-Verlag. ISBN 9783938344248. "A pfaffenhoffeni Honterusfest hivatalos oldala". honterusfest.de. 2017. április 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. április 25. "Karl Hübner festménye a Quellenrede-ről". siebenbuerger.de. Hozzáférés: 2017. április 25. 1
The text above is adapted from the Wikipedia article “Honterusfest”, available under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 licence. 1
Honterusfest is former yearly end-of-term event in Brașov, according to the structured record cited below. This entry was generated automatically from that record and has not yet been reviewed by a person familiar with the tradition. 2
The source record links this tradition to 1 external register, which can be verified through the citation. 2