The tradition & historical record
5 min read · 2 sourcesA Székesfehérvári Királyi Napok (angolul: Székesfehérvár Royal Days) Székesfehérvár nemzetközi hírű összművészeti fesztiválja, melynek fő helyszíne a történelmi belváros. A Szent István király ünnepe köré szervezett rendezvénysorozatot 1996 óta tartják meg minden év augusztusában, de előzményei évtizedekkel korábbra nyúlnak vissza. A teljes fesztivál 2013 óta rendszerint legalább tíznapos, és több részre tagolódik. Egyfajta „fesztivál a fesztiválban” módon rendezik meg a Nemzetközi Néptáncfesztivált, mellyel 1996-ban indult az egész rendezvénysorozat, a Koronázási Ünnepi Játékokat, a Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivált és a Népművészeti Fesztivált. Külön eseménynek számítanak a megnyitó, a Musica Sacra komolyzenei koncert, a könnyűzenei koncertek és az augusztus 20-i nemzeti ünnepen szervezett rendezvények is, úgy mint a Fehérvári Királyok Menete, az ünnepi díszközgyűlés és a tűzijáték. A Koronázási Ünnepi Játékok kereteiben megrendezésre kerülő Koronázási szertartásjáték, a Fény utca és a Kárpát-medencei táncegyüttesek zarándoklata Szent István sírjához nemzetközileg is egyedülálló kulturális nevezetességei a fesztiválnak. Nagyboldogasszony napjához és Szent István napjához kapcsolódóan egyházi rendezvényeket (pl. fogadalmi mise, körmenet) szerveznek. A minden évben visszatérő programok mellett kiállításmegnyitók, tudományos konferenciák, előadások növelik a programkínálatot. 1
Előzmények
Székesfehérvár városát Géza fejedelem alapította 972-ben. Fia, István fejére 1001. január 1-én itt tettek koronát és ezzel létrejött a Magyar Királyság. István apjához hasonlóan két központú országot teremtett: Esztergomot tette meg a magyar katolikus egyház székhelyévé, Székesfehérvárt pedig a világi hatalom központjává. 1018 körül a király Székesfehérvárott megalapította a Nagyboldogasszony-bazilikát és az azt kezelő társaskáptalant, amely a királyság belügyeit kezelte. 1031-ben előbb fiát, Imre herceget, majd 1038-ban bekövetkezett halálát követően őt magát is ebben a bazilikában temették el. Miután számos csodát tapasztaltak a két sír körül és azok valóságos zarándokhellyé váltak, I. László király 1083. augusztus 20-án a pápa engedélyével I. István maradványait a bazilika oltárára emeltette, amely a szentté avatását jelentette. Imre herceg szentté avatására november 4-én került sor. Innentől kezdve a város európai hírű zarándokközponttá vált, Szent István ünnepe, azaz székesfehérvári szentté avatásának dátuma pedig mind a város, mind pedig az egész állam életében fontos szakrális jelentőséggel bírt. Már államalapító királyunk elkezdte azt a hagyományt, amelyet utódai törvénybe is iktattak: a székesfehérvári törvénylátó napok összehívása minden év augusztusában történt, István korában Nagyboldogasszony napján, azaz augusztus 15-én, később Szent István napján, tehát 20-án. Az elkövetkező évszázadokban a törvénylátó napokból kialakultak az országgyűlések, melyek kezdetben szinte kizárólag Székesfehérvárott lettek összehívva. Közismertek például az 1061-es, pogánylázadásba torkolló, az 1222-es, az Aranybullát kibocsátó és az 1526-os királyválasztó országgyűlések. De ide sorolhatjuk még az 1938. 1
A kezdetektől 2013-ig
Az első Királyi Napokat tehát 1996-ban rendezték meg. Ekkor a fesztivál még csak egy nemzetközi néptánctalálkozóból állt. Az első Királyi Napok hivatalosan Királyi Napok '96 Nemzetközi Néptáncfesztivál címen futott. 1996. augusztus 14. és augusztus 22. között tartották a Székesfehérvári Táncházban, amely a nemzetközi hírű Alba Regia Táncegyesület otthona. A minden évben megrendezésre kerülő fesztivál egyre elismertebbé vált, már 1998-ban, de 2001-ben is az Európa-díjas táncegyüttesek találkozóját tartották keretein belül. Ebben a két évben a rendezvény fővédnöke az Alfred Toepfer által alapított, hamburgi székhelyű F.V.S. Alapítvány volt, mely az Európa-díj A Népművészetért nevű elismerés létrehozója, melyet évente egy szervezetnek ítélnek oda. A díjnak birtokosa az Alba Regia Táncegyesület Alba Regia Táncegyüttese is. 2004-ben a fesztivál részeként a városban tartották a C.I.O.F.F World Folkloriada nevű rendezvényt, melyet a „népművészetek olimpiájaként” tartanak számon. A gyorsan népszerűvé és szakmai körökben világszerte ismertté váló néptáncfesztivál időközben tagja lett a Magyarországi Folklórfesztiválok Szövetségének, a Martin György Néptánc Szövetségnek, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek, a nemzetközileg elismert CID, IOV és a svájci székhelyű C.I.O.F.F. szervezeteknek is. Lásd még: a Nemzetközi Néptáncfesztivál szakaszt! 1
2013-tól napjainkig
A 2013-as, Szent István halálának 975. évfordulóján szervezett emlékévben számos újdonság jelent meg a rendezvénysorozatban, így immár maga a néptáncfesztivál csak egy része lett a teljes Királyi Napoknak. Felkerült a palettára a Koronázási Ünnepi Játékok, a Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál, a Musica Sacra komolyzenei koncert és más könnyűzenei koncertek, a Fény utca és a Fehérvári Királyok Menete. 2013-tól minden évben megnyitják a Nagyboldogasszony-főbazilika maradványait rejtő Középkori Romkert osszáriumát, amely számos magyar uralkodó csontjait rejti és amely a Szent István Király Múzeum más helyszíneihez hasonlóan a fesztivál idején ingyenesen látogatható. 2017-től rendezik meg a Népművészeti Fesztivált. 1
Ünnepélyes megnyitó
A fesztivál megnyitóját az első nap (mely általában péntekre esik) estéjén tartják a Városház téren. Az ünnepélyen 2013 óta bemutatják a királyokat jelképező, 5 méter magas óriásbábokat, melyeket rövid ismertetők felolvasása mellett vezetnek az Országalma-emlékműhöz. A bábok sora az adott év kiválasztott uralkodójával és valamely családtagjával/családtagjaival folyamatosan gyarapodik. Az ismertetőket rendszerint Blaskó Péter Kossuth-díjas színművésztől, a Koronázási szertartásjáték többszörös résztvevőjétől hallhatta a közönség. Az óriásbábok bevezetése során nívós zenekarok előadásai hallhatók. Ezután különböző előadások (tánc, képzőművészet) következnek. Végül város mindenkori polgármestere és egy meghívott megyei jogú város polgármestere mond beszédet. Az első meghívott polgármester a kaposvári Szita Károly volt, aki Cser-Palkovics András meghívására érkezett a városba 2015-ben. A meghívott város az egész rendezvénysorozat idején képviseltetheti magát különböző módokon. A polgármesteri beszédeket az ünnepi fények és az ún. Fény utca felkapcsolásával zárják. 1
Fény utca
A 2013-as Szent István-emlékévben került be a fesztivál programfüzetébe. A Fény utca tulajdonképpen egy mozgó óriásképregény, melynek kereteiben az adott év választott uralkodójának élete elevenedik meg a Fő utca házainak homlokzatára vetített, a Képes krónika stílusában készült animációkon. Így 2013-ban Szent István, 2014-ben Szent László, 2015-ben Könyves Kálmán, 2016-ban Vak Béla, 2017-ben III. Béla történetét ismerhették meg az arra sétálók. A Fő utca ciszterci templom és Vörösmarty Színház közé eső szakaszára kivetített képek mintegy 1200 négyzetméteresek, így ez Európa legnagyobb mozgó történelmi képregénye. 1
The text above is adapted from the Wikipedia article “Székesfehérvári Királyi Napok”, available under the Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 licence. 1
Royal Days International Folk Dance Festival is event in Székesfehérvár, according to the structured record cited below. This entry was generated automatically from that record and has not yet been reviewed by a person familiar with the tradition. 2